Teremtés
A Biblia egy nagy narratívát mesél el, a Kertből Isten Városává váló történetet. Ezért a Biblia minden részét és részletét ennek az egyetlen történetnek a kontextusában kell olvasnunk.
Teremtés · Kultúra · Liturgia
A Biblia egy nagy narratívát mesél el, a Kertből Isten Városává váló történetet. Ezért a Biblia minden részét és részletét ennek az egyetlen történetnek a kontextusában kell olvasnunk.
A Biblia története a világ teremtésével kezdődik, és Ádám elhívásával, hogy átalakítsa a földet a Menny mintája szerint, az éretlen dicsőségtől az érett dicsőség felé haladva.
A történelem csak akkor halad a Kert dicsőségétől a Város dicsősége felé, ha Isten találkozik népével, egyesíti őket önmagával, és ezáltal Krisztus Jézusban, a Szentlélek által, megadja nekik életét és bölcsességét.
A Szentháromság Evangéliumi Gyülekezetben a következő gondolatok alkotják identitásunk magját:
A Biblia egy történetet mesél el, amit „Kerttől a Városig” nevezhetünk. Az ember történelme az Édenkertben, az első földi szentélyben kezdődik, és szövetségeken és istentiszteleteken keresztül halad a Új Jeruzsálem felé. Ezért a Szentírás olvasásának mindig a teremtéstörténetben kell gyökereznie, és tiszteletben kell tartania annak liturgikus áramlását, nyomon követve a tipológiai mintákat, mint a fák és templomok, kenyér és bor, amelyek feltárják Isten tervét, hogy az ember a vele való közösségen keresztül dicsőítse a teremtést.
Az ember eredeti elhívása az volt, hogy átalakítsa a teljes teremtést, hogy az egyre inkább tükrözze a Menny dicsőségét. A bűn, ami az ember lázadása Isten ellen, eltorzította ezt az elhívást. Azonban Krisztusban ez az elhívás helyreállt. Most, mint pap-király, a férfiak munkájukat a Kert művelésével és védelmével végzik; és mint menyasszony-királynő, a nők a munkájukat a Kert díszítésével és dicsőítésével végzik. Együtt pedig az elhívásuk az, hogy betöltsék a teremtést Isten dicsőségével és ismeretével. Az ember, férfi és nő együtt, Isten képmásaként újra átrendezi a világot, az éretlen dicsőségtől az érett dicsőség felé haladva, hogy a föld egy nap tükrözze a mennyei mintákat.
A Kerttől az Isten Városává történő haladás nemcsak a történelem folyását mutatja, hanem hangsúlyozza, hogy Isten különleges jelenlétének öröme az Istentiszteletben, amit férfiak vezetnek, alakítja a kultúrát és az ember életét. Az istentisztelet alatt Isten helyreállít bennünket dicsőségre, bölcsességre tanít, és táplál minket, a Szentlélek által, Krisztus feltámadt életével. Ezért az ember törekvései – különösen, de nem a teljesesség igényével; pl. művészet, munka, család, oktatás, kormányzás – az istentiszteletből fakadnak. Krisztus helyreállítja az igazi istentiszteletet, lehetővé téve egy érett társadalmat, ahol az élet minden része dicséretként kínálkozik Istennek, ami a tökéletesített és dicsőséges Új Jeruzsálemben teljesedik ki.
A teremtés, kultúra és liturgia Krisztus Jézus személyében és munkájában áll össze. Mert a teljes teremtés Krisztus által (teremtés) és Krisztusért (kultúra) lett megalkotva, Krisztus pedig maga az eszköz (liturgia), amellyel Isten minden mindenekben lesz (Kol 1,15-18 és 1Kor 15,28). Ezért a „ teljes Krisztus, az élet teljességére ” kifejezés foglalja össze mindazt, akik vagyunk (küldetésünk) és mindazt, amit teszünk (jövőképünk) a Szentháromság Evangéliumi Gyülekezetben.
Ferenc 2013-óta tagja a diósdi Szentháromság Evangéliumi Gyülekezetnek. 2021-ben iktatták be presbiternek. A gyülekezet meghatározó alakja és lojális tagja, aki példamutató életével szolgál a gyülekezetben. Érden él feleségével és négy gyermekükkel.
Történelem és amerikanisztika szakon diplomázott Szegeden, majd református vallástanári tanulmányokat folytatott. 2010-ben sikeresen teljesítette a CREC ordinációs vizsgáját, és novemberben felszentelték a poznani CREC gyülekezetben. 2002 óta Diósdon él feleségével és öt gyermekével.
2000-ben szentelték fel, a Varsói Keresztény Teológiai Akadémián szerzett doktori fokozatot. A Jan Hus Egyházkerület (CREC) elnöke. A Kelet-Európai Közös Projekt területi koordinátora. Felesége és három gyermeke van.
A Communion of Reformed Evangelical Churches (CREC) 2007 óta van jelen Magyarországon. A Szentháromság Evangéliumi Gyülekezet 2013-ig misszióként létezett, majd missziós gyülekezetként 2021-ig tevékenykedett Ezt követően sikeresen partikularizálódott és önállóvá gyülekezetté vált a CREC alkotmányának megfelelően. Egyházkormányzati szempontból presbiteriánusok vagyunk és a CREC „Husz János” nevű egyházkerületébe tartozunk.
A CREC nem általános református szervezetként létezik, hanem olyan egyházként, amely elkötelezett a gazdag teológia, a szövetséges élet és a kulturális engedelmesség integrációja iránt. A széttagoltság korában a CREC koherens víziót kínál: az Ige-központú, a családba integrált és az Isten országára orientált.
A CREC nem csupán konzervatív a tanításában, hanem konstruktív a küldetésében is. Nem arra törekszik, hogy a reformációt a 16. században megfagyassza, hanem arra, hogy tovább vigye, hűen alkalmazva a Szentírás elveit az élet minden területén. Ez azt jelenti, hogy megkülönböztető jegyei nem önkényes preferenciák, hanem gondosan megfogalmazott meggyőződések, amelyek az egyház egészségét és küldetését szolgálják.